Blogolj!

Mármint a harmadrendű vádlott, aki kis híján feltételesen szabadulhatott. A másodfokú bírói tanács szerint fennáll a veszély, hogy a korábbi bűncselekmény visszaterelheti „kriminális élethelyzetébe”. Emlékezetes, az elsőrendű vádlottat nemrégiben szabadon engedték.

A lincselés áldozata, Szögi Lajos emlékhelye. Fotó: MTI

Egyelőre nem szabadulhat feltételesen sem az olaszliszkai emberölési ügy 15 év fegyházbüntetésre ítélt harmadrendű vádlottja, mivel a Szegedi Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú döntést.

A három bíróból álló másodfokú tanács döntése értelmében a férfi továbbra is a Szegedi Fegyház és Börtönben tölti szabadságvesztését. Ha letölti a tizenöt évet, akkor 2021. október 24-én szabadul. A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája november 26-án az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról döntött, ám az ügyész fellebbezett, így a végzés nem vált véglegessé – összegez az MTI.

A törvényszék másodfokú tanácsa megállapította, hogy bár az elítélt a bv-intézetben kifogástalan magatartást tanúsított, amit jutalmai, az eltávozásokat követő viselkedése, az általa elvégzett tanfolyamok és a sértett családjának juttatandó kártérítés is alátámasztott, a bíróságnak vizsgálnia kell a törvénytisztelő életmódra való készségét is. Álláspontjuk szerint az elítélt szabadulása esetén közel kerülne korábbi környezetéhez, és nem zárható ki, hogy így „e készsége mérséklődne”. Emellett úgy ítélték meg, hogy mivel a bűncselekmény helyben és az országos közvélemény előtt is ismert, ez megnehezítheti az elítélt számára a mindennapi feladatok ellátását, és visszaterelheti a korábbi „kriminális élethelyzetbe”. Mindezért az elítélt a bíróság szerint továbbra is potenciális veszélyt jelent a társadalom tagjaira nézve.

Az MTI emlékeztet: a Debreceni Ítélőtábla 2009. november 13-án hozott jogerős ítéletet az olaszliszkai emberölés ügyben. Három vádlottat életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtott, hármat 15-17 év, kettőt pedig 10-10 év fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélt társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. Az ügy elsőrendű vádlottja 17 év fegyházbüntetést kapott, ő július 15-én hagyhatta el a börtönt, miután a bíróság feltételesen szabadságra bocsátotta.

Jól viselkedett, kiengedték az egyik olaszliszkai gyilkost

Leiratkozhatsz, ha mégsem tetszik. Tudtuk, hogy ez lesz, mert erről szóltak a hírek egy ideje. Most valóban megtörtént: kiengedték az egyik olaszliszkai gyilkost, mert jól viselkedett a börtönben. Olyan ez, mint egy igazi arculcsapás... Ütötték, verték, rúgták Szögi Lajost az olaszliszkai gyilkosok. A gyermekei szeme láttára ölték meg a tanárt, mert úgy gondolták, hogy elgázolt egy helyi gyereket.

Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a gyermekei szeme láttára verték agyon 2006. október 15-én, a Borsod megyei Olaszliszkán, miután a feltételezések szerint – amit azóta az eljárás megcáfolt – elsodort egy kislányt, aki árokba esett, de nem sérült meg.

2018.06.13.

Felmentette az emberölés vádja alól a Szegedi Törvényszék azt a szegvári asszonyt, aki 2000 novemberében egy pajszervassal agyonverte a férjét, majd a holttestet úgy elásta egy Szentes melletti szántóföldön, hogy azóta sem találták meg.

Fotó: delmagyar.hu

Féltékenység és anyagi jellegű ellentétek miatt verekedésig is fajuló veszekedés jellemezte azt a megromlott házasságot, ami 2000 novemberében egy évekig felderítetlen gyilkossággal végződött. Pedig előbb úgy tűnt, hogy a békétlenség békésen is megoldható: az asszony elhatározta, hogy elválik férjétől, majd be is nyújtotta a bontókeresetet a bíróságon.

De végül nem így történt...

A nő 2000. november 17-én este a család traktorával Szentes-Magyartés külterületén szántott, amikor éjfél előtt megjelent a férj. A féltékeny és részeg férfi kérdőre vonta az asszonyt, majd összeverekedtek, a férj a hajánál fogva rángatta ki feleségét a traktorból. Ekkor az asszony előkapta a traktor ülése alatt lévő pajszervasat, lesújtott párja fejére, aki a földre esett, majd a nő az évek óta felgyülemlett sérelmei miatt dühből a vassal még többször megütötte férfit.

Ezután a holttestet a szántóföldön egy gödörbe húzta, majd betemette és a traktorral hazaindult. Otthonából kerékpárral ment vissza az elkövetés helyszínére, a kerékpárt és a pajszervasat a kocsiba tette, később pedig a Szentes és Csongrád közötti Tisza-hídról a Tiszába dobta.

Néhány héttel később az asszony bejelentést tett a Szentesi Rendőr-kapitányságon, azt állítva, hogy férje otthonukból 2000. november 17-én ismeretlen helyre távozott.

A rendőrség államigazgatási eljárás keretében kezdte meg felkutatni a férfit, azonban hollétére vonatkozóan adat nem került elő, így az eljárást befejezték. Az asszony több mint hat év elteltével kezdeményezte férje holttá nyilvánítását, ami meg is történt.

Később a gyanú az asszonyra terelődött, ezért 2015. október 13-án újból kihallgatták, ő pedig védője jelenlétében beismerte, hogy ő ölte meg a férjét. (A férfi holtteste egyébként a mai napig nem került elő, mivel a nő nem tudta pontosan megmutatni a holttest elásásának helyét.)

Az I. fokú bíróság tegnap ítéltében azt állapította meg, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor jogos védelmi helyzetben volt, ugyanis az ittas állapotban lévő férje azon az estén nemcsak szidalmazta, hanem különböző módon bántalmazta is. A vádlott a sértett további bántalmazásának elhárítása érdekében vette magához a traktor ülése mellett elhelyezett pajszervasat és vágta fejbe támadóját.

Már pedig a hatályos Büntető törvénykönyv szerint nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen éjjel követik el.

A törvényszék a vádlottat a fenti törvényi rendelkezés alapján jogos védelmi helyzete okán felmentette. A bíróság ítéletével szemben az ügyész fellebbezést jelentett be, míg azt a vádlott és védője tudomásul vette, így az ítélet nem jogerős.

(rual)

2018.05.28.

Pár napja még balesetnek tűnt. Mára az is kiderült: nem véletlen okozta a vásárhelyi ház leégését, és a bent égett idős embereket a tűz előtt baltával agyonverte saját lányuk barátja.

A Szegedi Járásbíróság – mint arról már beszámoltunk – nem jogerősen elrendelte annak a nőnek és férfinak az előzetes letartóztatását, akik megalapozottan gyanúsíthatóak több ember sérelmére, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen, bűncselekmény elhárítására idős koránál és fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy ellen elkövetett emberölés bűntettének elkövetésével.

A bűncselekmény elkövetésekor az áldozatok lánya és annak barátja élettársként éltek együtt a sértettek hódmezővásárhelyi családi házának külön lakrészében. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott a gyanú, hogy a gyilkosság elkövetése előtt a gyanúsítottak és az idős emberek között elmérgesedett a viszony lányuk és barátja folyamatos alkoholizáló életmódja miatt, és azért, mert a szülők többször felszólították a párt az elköltözésre.

Kettős gyilkosság gyanúsítottjait fogták el Hódmezővásárhelyen

Megölte szüleit egy helybeli nő és élettársa Hódmezővásárhelyen. A rendőrök a feltételezett elkövetőket egy órán belül elfogták, majd őrizetbe vették - hangzott el a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján. A tájékoztatón - amit május 26-án Piros Attila dandártábornok, megyei főkapitány, Rádi Norbert ezredes, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes és Harkai István alezredes, Hódmezővásárhely rendőrkapitánya tartott - elmondták: egy hódmezővásárhelyi tűzesetről érkezett bejelentés 25-én hajnalban.

Időközben újabb részletekre derítettek fényt az ügyet vizsgálók.

Az eddig rendelkezésre álló bizonyítékok alapján május 24-án nagy mennyiségű szeszes ital és gyógyszert elfogyasztása után az áldozatok lánya a 86 éves férfit kicsalta a konyhába, ahol élettársa többször baltával fejbe ütötte. Ezután a férfi a 78 éves asszonyt támadta meg, és az ő fejére is több ütést mért a baltával. A gyilkosok úgy döntöttek, hogy egy gázpalackot is felrobbantanak azért, hogy a szülők biztosan meghaljanak. A gázpalackból kiáramló gáz meggyújtása után a ház lángra kapott, a gyanúsítottak pedig szórakozni indultak. A hajnali órákban hazaérkezésükkor látták, hogy a ház nem égett le teljesen, így ismét felgyújtották az ingatlant.

A sértettek halálát a fejükre mért nagy erejű ütésektől kialakult sérülések okozták.

A bíróság álláspontja szerint az alapos gyanú arra utal, az élettársak kiemelkedő tárgyi súlyú, tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követtek el. Ezért megalapozottan feltételezhető, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a hatóságok elől megszöknének, vagy elrejtőznének, illetve – a gyanúsítottak előéletére figyelemmel – megalapozottan feltehető az is, hogy újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követnének el. Emellett az egyik gyanúsított esetében attól is tartani lehet, hogy a bizonyítékok megsemmisítésével vagy elrejtésével a bizonyítási eljárás meghiúsítására, magakadályozására törekedne.

Minderre figyelemmel a gyanúsítottak előzetes letartóztatásának elrendelését a bíróság mindenképpen indokoltnak tartotta.

A bíróság döntését az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be, így a végzések nem emelkedtek jogerőre.

(rual)

2018.05.26.

Megölte szüleit egy helybeli nő és élettársa Hódmezővásárhelyen. A rendőrök a feltételezett elkövetőket egy órán belül elfogták, majd őrizetbe vették – hangzott el a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján.

A tájékoztatón – amit május 26-án Piros Attila dandártábornok, megyei főkapitány, Rádi Norbert ezredes, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes és Harkai István alezredes, Hódmezővásárhely rendőrkapitánya tartott – elmondták: egy hódmezővásárhelyi tűzesetről érkezett bejelentés 25-én hajnalban. A kiérkező tűzoltók két holttestet találtak az ingatlanban.

A megalapozott gyanú szerint az áldozatokkal lányuk és annak élettársa végzett még a tűzesetet megelőzően. Őket a rendőrök a bejelentéstől számított egy órán belül elfogták, majd gyanúsítottként kihallgatták. Itt kiderült, a nő 87 éves apjának és 78 éves, mozgássérült anyjának nem tetszett, hogy a lányuk egy többszörösen börtönviselt férfit költöztetett be a közös ház melléképületébe, akivel aztán együtt italoztak. Vita vitát követett, ezért csütörtök este az áldozatok 47 éves lánya és 53 éves barátja döntött: végez a szülőkkel, majd felgyújtják a házat, azt a látszatot keltve, hogy az idős pár a lángokban lelte halálát.

A gyanúsítottak ellen több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. A nyomozók mindkettőjüket vették, és szombat délutánra a Szegedi Törvényszék elrendelte előzetes letartóztatásukat is.

(rual)

2018.05.24.

Május elején még úgy tűnt, szabadulhat fegyház-büntetéséből Bene László, a magát korábban gengszterkirálynak nevező többszörös gyilkos, a XX. század végének egyik legismertebb magyar bűnözője. Ám mégis a Csillag-börtönben kell maradnia – döntött a Szegedi Törvényszék.

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanács megváltoztatta az elsőfokú bíróság azon döntését, melyben Benét feltételes szabadságra bocsátotta, és mellőzte a feltételes szabadságra bocsátást az életfogytig tartó fegyház-büntetésből.

A döntés előzménye, hogy a büntetés-végrehajtási bíró május hó 8-án a több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Benét nem jogerősen feltételes szabadságra bocsátotta. Tette ezt annak megállapítása mellett, hogy a feltételes szabadság ideje 15 év, amely idő alatt az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll. Az elsőfokú bíróság emellett az elítélt részére külön magatartási szabályokat írt elő, figyelmeztetve az elítéltet, hogy ezek megszegése esetén erre irányuló ügyészi indítványra a feltételes szabadság megszüntethető.

Az elsőfokú bíróság végzését az elítélt és védője tudomásul vette, míg az ügyész fellebbezést jelentett be az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának mellőzése érdekében, így Bene szabadon bocsátására nem került sor.

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa az elsőfokú bíróság végzését felülbírálta és azt megváltoztatta. Úgy ítélte meg, hogy a feltételes szabadságra bocsátás azon feltétele, mely szerint az elítélt szabadlábra kerülése esetén törvénytisztelő életmódot fog folytatni, azaz a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető, Bene László esetében nem állapítható meg. Emellett a jogszabályban meghatározott és az elítélt magatartását kontrolláló eszközök – így a pártfogó felügyelet és az előírt magatartási szabályok – a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elítéltnél feltárt negatív kockázati tényezők kivédésére nem elegendőek.

Ezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ügyész által bejelentett fellebbezést alaposnak tartotta és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, mely során az elítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzte.

Bene egyébként 1989 és 1994 között számos rablásban vett részt és. társával, Donászi Aladárral négy gyilkosságot is elkövetett. Ezek közül kiemelendő, amikor egy fiatal egyetemistát ölt meg Donászi, Bene közreműködésével a Skálánál, hiszen a bűnözőkre ekkor tapadt rá a „Skálás-gyilkosok” név. Pár hónappal később egy vadászpárost végeztek ki Sárszentmihálynál. 1994-ben elfogták őket, Donászi öngyilkos lett a börtönben.

(rual)

2018.05.23.

Különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék azt a szerb férfit, aki heroint akart Magyarországon át Ausztriába csempészni. Büntetése 8 év börtön és 8 év Magyarország területéről történő kiutasítás lett.

Fotó: illusztráció (police.hu)

A szerb állampolgárságú vádlott Szerbiában tartozást halmozott fel, amit nem tudott a hitelezőknek megfizetni. Mivel legális jövedelemmel nem rendelkezett, adósságának rendezése érdekében az eljárás során ismeretlenül maradt személyek kérésére elvállalta, hogy egy gépkocsiban elrejtve kábítószert szállít Szerbiából Ausztriába.

A vádlott a megállapodásnak megfelelően 2017. október 27-én este megbízójától átvett egy személygépkocsit, benne az elrejtett kábítószerrel, majd másnap reggel 7 órakor Röszkén akart bejutni Magyarországra. Ám az útlevél-ellenőrzést követő vizsgálaton megbukott: a gépkocsiban kialakított rejtekhelyekből 9 csomag, összesen 3 és fél kiló kábítószergyanús port foglaltak le. A 9 csomagból 6 csomag heroinra jellemző vegyületeket tartalmazott, míg a további 3 csomagban paracetamolt és koffeint azonosítottak. Ezek a heroin jellemező adalékanyagai.

Az eljárás során kiderült, hogy a vádlott által Magyarországra továbbszállítási céllal behozott kábítószer heroin-bázis tartalma meghaladja a különösen jelentős mennyiség alsó határát.

Az ügyész 3 napot tartott fent fellebbezésének bejelentésére, míg a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, így az ítélet nem jogerős.

(rual)

2018.04.09.

Közel 10 kiló marihuánát próbált meg Magyarországra csempészni tavaly nyáron az a montenegrói férfi, akivel szemben most emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség.

Fotó: illusztráció

A vádirat szerint a vádlott 2017. július 26-án éjfél körül jelentkezett belépésre Szerbiából Magyarországra a röszkei autópálya határátkelőhelyen az általa vezetett gépkocsival. A belépéskor elrendelt tételes vámvizsgálat során a gépkocsi pótkerekében 24 csomag, közel 10 kiló marihuánát találtak meg és foglaltak le az ellenőrök.

A férfi által Magyarország területére csempészni szándékozott kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma a különösen jelentős mennyiség alsó határát meghaladta. Ezért a főügyészség a vádlottat különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettével vádolja.

A vádemeléskor előzetes letartóztatásban lévő vádlott bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszék fog dönteni.

(rual)

2018.04.04.

A Szegedi Törvényszék helybenhagyta a Szegedi Járásbíróság elsőfokú ítéletét, melyben a bíróság A. S. afgán férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt bűnösnek mondta ki, és ezért 5 év fegyházra ítélte.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrei 2016. augusztus 26-án a kapitányság fogdájából szállították át az afgán férfit a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal szegedi épületébe, idegenrendészeti eljárás lefolytatására. A férfival szemben az intézkedés során mindvégig kényszerítő eszközt alkalmaztak, kezei elől meg voltak megbilincselve, továbbá bilincsrögzítő deréköv és vezetőszár is volt rajta.

Az épület ügyfélvárójában várakozó afgán az adminisztratív okok miatt elhúzódó ügyintézés miatt egyre türelmetlenebbé és agresszívabbá vált, majd az őt lefogni próbáló rendőr fegyvertokban tartott pisztolyának markolatára ráfogott, kioldotta a fegyvert rögzítő klipszet, a fegyvert kihúzta a tokból. Ezután a pisztolyt két kézzel behúzta mellkasához úgy, hogy a fegyver csöve előre nézett.

Ekkor a rendőrök földre teperték a vádlottat, aki a fegyvert nem akarta visszaadni. A rendőrök dulakodásra kényszerültek. A férfi ekkor megharapta az egyik intézkedő rendőr két ujját. A rendőröknek végül együttes erővel sikerült lefogniuk a vádlottat.

Ezzel a magatartásával a vádlott a vele szemben intézkedni szándékozó rendőröket, mint hivatalos személyeket jogszerű eljárásukban erőszakkal akadályozta, valamint engedély nélkül szerezte meg a lőfegyvert.

A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartva, az ügyben megalapozott tényállást állapított meg, abból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és arányos büntetést szabott ki. Ezért a Szegedi Törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyva ítélte jogerősen 5 évre az afgán férfit.

(rual)

2018.03.21.

Vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség azzal a hódmezővásárhelyi nővel szemben, aki egy ásóval több mint 12-szer ütötte meg a vele együtt élő, a támadáskor ágyban fekvő férfit.

A vádirat szerint a vádlott több éve szívességi lakáshasználóként lakott a 60. életévét már betöltött férfinél Hódmezővásárhelyen. Az asszony 2017. június 18-án a város különböző kocsmáiban italozott, majd éjjel ért haza és a konyhában főzni kezdett. Az éjszakai főzés miatt a sértett és a vádlott között szóváltás alakult ki, ekkor a férfi is megütötte a vádlottat. Erre a nő az udvarra ment és magához vette egy falhoz támasztott ásót, majd a házba visszatérve az ágyban fekvő sértettet néhány perc alatt legalább 12-szer fejen és felsőtesten ütötte.

A férfi a hirtelen támadással szemben védekezni próbált, oldalra fordult, kezével igyekezett az ütéseket elhárítani és a fejét megvédeni. A nő, amikor látta, hogy az ásócsapások miatt a sértett erősen vérzik, nem ütötte tovább, hanem felhívta a rendőröket, majd kerékpárjával eltávozott. A helyszínre kiérkező rendőrök a sértetthez mentőt hívtak, míg a támadót másnap délben sikerült Hódmezővásárhelyen elfogniuk.

A férfit kórházba szállították és 8 napon keresztül gyógykezelésben részesült, ugyanis a felsőtestén, a fején többszörös vágott sérüléseket szenvedett el, arccsontja is eltörött, valamint koponyaűri vérzése is keletkezett. A mentő kiérkezésekor a sértett közvetett életveszélyes állapotban volt.

A főügyészség a vádlottat emberölés bűntettének kísérletével vádolja. A vádemeléskor előzetes letartóztatásban levő asszony bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszék fog dönteni.

(rual)

Nem jogerősen bűnösnek mondta ki a Szegedi Törvényszék Ahmed H. vádlottat társtettesként elkövetett terrorcselekmény és határzár tiltott átlépésének bűntettében, ezért őt 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte.

Ahmed H. (elöl balra) az ellene folyó per megismételt elsőfokú eljárásán a Szegedi Törvényszéken 2018. március 14-én. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ez a hír az ítélethirdetést, vagyis március 14-ét követően az egész magyar, és több külföldi sajtóban is megjelent. Magáról a Röszkén lezajlott cselekményről, a több éve tartó vizsgálatról, és az eddigi bírósági tárgyalások menetéről már korábban is számos híradást tettek közzé. Most arra vállalkozunk, hogy tényszerűen összefoglaljuk az eddigi bírósági eljárás menetét.

Első döntés: bűnös –10 év fegyház

A Szegedi Törvényszék a 2016. november hó 30-án kihirdetett ítéletében Ahmed H. vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépésének bűntettében, ezért őt 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és végleges hatályú Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte.

Az I. fokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, a vádlott a terrorcselekményben történő bűnösségének megállapítása miatt, míg a vádlott védője a terrorcselekmény vonatkozásában felmentés, a maradék bűncselekmény tekintetében a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A fellebbezések után a Szegedi Ítélőtábla járt el.

Második döntés: hatályon kívül helyezés

A Szegedi Ítélőtábla 2017. június 15-én kihirdetett végzésében az I. fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a Szegedi Törvényszéket új eljárásra utasította. A végzés indoklásában elhangzott: a hatályon kívül helyezésre azért kerül sor, mert az I. fokú bíróság az indoklási kötelezettségének nem tett teljes mértékben eleget. Így például nem indokolta meg, hogy az ügy minősítését lényeges befolyásoló egyes tanúvallomásokat miért fogadott el, másokat pedig miért vetett el a tényállás megállapítása során. Ezen indoklási kötelezettség elmulasztása miatt az I. fokú ítélet érdemi felülvizsgálatra II. fokon alkalmatlan, az ügy minden összefüggésének feltárása csak egy új eljárás lefolytatása során lehetséges – hangozz el az ítélőtáblán.

Előírta a táblabíróság a Szegedi Törvényszéknek a vádlott kihallgatását és az alapeljárásban kihallgatott tanúk vallomásának és a szakértői vélemény felolvasását. Emellett azt is: a még szükséges egyéb bizonyítási eljárás eredményeként rendelkezésére álló bizonyítékok teljes körű, egyenkénti és összességükben történő mérlegelésével állapítsa meg az I. fokú bíróság a tényállást és döntsön a büntetőjogi felelősség kérdésében, a jogi minősítésről és a büntetésről.

Harmadik döntés: bűnös – 7 év fegyház

A megismételt eljárásban lefolytatott bizonyítás alapján az I. fokú bíróság főbb vonalait tekintve az alapeljárásban megállapított tényállással egyező tényállást állapított meg. Eszerint a vádlott a Röszke II. közúti határátkelőhely szerb oldalán összegyűlt több száz fős tömeg tagjaként az országba történő szabad bejutás érdekében folyamatosan a határ megnyitását követelte az annak védelmét ellátó rendőröktől. Követelésének úgy kívánt érvényt szerezni, hogy legalább hatszor maroknyi tárgyat – négy esetben követ – dobott a Magyarország tartózkodó rendőrök felé. A vádlott ezen erőszakos magatartásával kívánt nyomást gyakorolni az állami szerv működése körében eljáró rendőrökre annak érdekében, hogy azok a több száz fős tömeget engedjék be az ország területére. Ezzel Ahmed H. vádlott az ismeretlenül maradt társaival szándékegységben cselekedve, állami szerv kényszerítése céljából hivatalos személy elleni erőszak útján megvalósuló terrorcselekmény bűntetteként értékelhető magatartást fejtett ki. Ahmed H. azzal, hogy a kordon áttörését követően az államhatár védelmét szolgáló létesítményen keresztül, tömegzavargás résztvevőjeként az ország területére belépett, a határzár tiltott átlépésének bűntettét is megvalósította.

Mindezek alapján a bíróság a vádlottat 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte a társtettesként történő elkövetést, ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, azt hogy két kiskorú gyermek tartására köteles, és az elkövetést megelőzően átélt viszontagságos események hatására nála kialakult tudat-beszűkült állapotot. Ugyancsak a vádlott javára értékelte a bűncselekmények elkövetése óta bekövetkezett több, mint két éves időmúlást, emellett azt, hogy a vádlottnak idegen országban, nem anyanyelvi környezetben kell letöltenie büntetését.

A bíróság ítéletével szemben az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, míg a vádlott és védője eltérő minősítés és enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést, így az nem emelkedett jogerőre.

A bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel a vádlott előzetes letartóztatását a II. fokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig nem jogerősen fenntartotta.

Az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.

(rual)

 

12

Ezeket a cikkeket olvastad már?