Blogolj!

Nem jogerősen bűnösnek mondta ki a Szegedi Törvényszék Ahmed H. vádlottat társtettesként elkövetett terrorcselekmény és határzár tiltott átlépésének bűntettében, ezért őt 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte.

Ahmed H. (elöl balra) az ellene folyó per megismételt elsőfokú eljárásán a Szegedi Törvényszéken 2018. március 14-én. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ez a hír az ítélethirdetést, vagyis március 14-ét követően az egész magyar, és több külföldi sajtóban is megjelent. Magáról a Röszkén lezajlott cselekményről, a több éve tartó vizsgálatról, és az eddigi bírósági tárgyalások menetéről már korábban is számos híradást tettek közzé. Most arra vállalkozunk, hogy tényszerűen összefoglaljuk az eddigi bírósági eljárás menetét.

Első döntés: bűnös –10 év fegyház

A Szegedi Törvényszék a 2016. november hó 30-án kihirdetett ítéletében Ahmed H. vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépésének bűntettében, ezért őt 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és végleges hatályú Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte.

Az I. fokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, a vádlott a terrorcselekményben történő bűnösségének megállapítása miatt, míg a vádlott védője a terrorcselekmény vonatkozásában felmentés, a maradék bűncselekmény tekintetében a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A fellebbezések után a Szegedi Ítélőtábla járt el.

Második döntés: hatályon kívül helyezés

A Szegedi Ítélőtábla 2017. június 15-én kihirdetett végzésében az I. fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a Szegedi Törvényszéket új eljárásra utasította. A végzés indoklásában elhangzott: a hatályon kívül helyezésre azért kerül sor, mert az I. fokú bíróság az indoklási kötelezettségének nem tett teljes mértékben eleget. Így például nem indokolta meg, hogy az ügy minősítését lényeges befolyásoló egyes tanúvallomásokat miért fogadott el, másokat pedig miért vetett el a tényállás megállapítása során. Ezen indoklási kötelezettség elmulasztása miatt az I. fokú ítélet érdemi felülvizsgálatra II. fokon alkalmatlan, az ügy minden összefüggésének feltárása csak egy új eljárás lefolytatása során lehetséges – hangozz el az ítélőtáblán.

Előírta a táblabíróság a Szegedi Törvényszéknek a vádlott kihallgatását és az alapeljárásban kihallgatott tanúk vallomásának és a szakértői vélemény felolvasását. Emellett azt is: a még szükséges egyéb bizonyítási eljárás eredményeként rendelkezésére álló bizonyítékok teljes körű, egyenkénti és összességükben történő mérlegelésével állapítsa meg az I. fokú bíróság a tényállást és döntsön a büntetőjogi felelősség kérdésében, a jogi minősítésről és a büntetésről.

Harmadik döntés: bűnös – 7 év fegyház

A megismételt eljárásban lefolytatott bizonyítás alapján az I. fokú bíróság főbb vonalait tekintve az alapeljárásban megállapított tényállással egyező tényállást állapított meg. Eszerint a vádlott a Röszke II. közúti határátkelőhely szerb oldalán összegyűlt több száz fős tömeg tagjaként az országba történő szabad bejutás érdekében folyamatosan a határ megnyitását követelte az annak védelmét ellátó rendőröktől. Követelésének úgy kívánt érvényt szerezni, hogy legalább hatszor maroknyi tárgyat – négy esetben követ – dobott a Magyarország tartózkodó rendőrök felé. A vádlott ezen erőszakos magatartásával kívánt nyomást gyakorolni az állami szerv működése körében eljáró rendőrökre annak érdekében, hogy azok a több száz fős tömeget engedjék be az ország területére. Ezzel Ahmed H. vádlott az ismeretlenül maradt társaival szándékegységben cselekedve, állami szerv kényszerítése céljából hivatalos személy elleni erőszak útján megvalósuló terrorcselekmény bűntetteként értékelhető magatartást fejtett ki. Ahmed H. azzal, hogy a kordon áttörését követően az államhatár védelmét szolgáló létesítményen keresztül, tömegzavargás résztvevőjeként az ország területére belépett, a határzár tiltott átlépésének bűntettét is megvalósította.

Mindezek alapján a bíróság a vádlottat 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte a társtettesként történő elkövetést, ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, azt hogy két kiskorú gyermek tartására köteles, és az elkövetést megelőzően átélt viszontagságos események hatására nála kialakult tudat-beszűkült állapotot. Ugyancsak a vádlott javára értékelte a bűncselekmények elkövetése óta bekövetkezett több, mint két éves időmúlást, emellett azt, hogy a vádlottnak idegen országban, nem anyanyelvi környezetben kell letöltenie büntetését.

A bíróság ítéletével szemben az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, míg a vádlott és védője eltérő minősítés és enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést, így az nem emelkedett jogerőre.

A bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel a vádlott előzetes letartóztatását a II. fokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig nem jogerősen fenntartotta.

Az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.

(rual)

 

2018.02.01.

Bár Zuschlag János neve mostanság újra előkerült a híradásokban, ám olyan nagy „médianépszerűségre” már aligha tesz szert, mint a 2000-es évek végén, a 2010-es évek elején. Leginkább 2011. január 31-én, amikor a Szegedi Ítélőtábla újságíróktól, operatőröktől és kameráktól zsúfolt dísztermében kihirdették a jogerős ítéletet, amely 6 év börtönbüntetést szabott ki.

Azóta szinte napra pontosan 7 év telt el, így érdemes felidézni, miben is látta bűnösnek a táblabíróság Zuschlagot, és azt a bűnösséget milyen cselekményeivel lapozta meg. Nos, a II. fokú bíróság bűnszervezetben, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalást, magánokirat-hamisítás és felbujtóként elkövetett bűnpártolás vétségét is megemlítette ítéletében.

Mielőtt kitérnénk arra, miket is követett el a bíróság szerint az egykori politikus, egy fontos megjegyzés: azon a januári napon Zuschlag

 nem egyedül ült a vádlottak padján

 – 14 vádlott-társa is figyelemmel kísérhette az eseményeket. Róluk most elég annyi: enyhébb büntetésekkel zárult az ügyük.

Zuschlag, mint az ügy  I. rendű vádlottja, 1998-tól 2004-ig, lemondásáig az MSZP országgyűlési képviselője is volt. Emellett az 1990-es évek közepétől vett részt országos szinten a baloldali ifjúsági politikai életben, amelyek programjainak finanszírozásához szükséges források biztosítása Zuschlag feladatkörébe tartozott. Ő a finanszírozási problémát a civil szervezetek részére rendelkezésre álló legális pályázati lehetőségek kihasználásával látta megoldhatónak.

A bírósági ítélet szerint az úgynevezett egyesületi finanszírozási modell lényege az volt, hogy civil szervezetek (egyesületek, alapítvány) nevében pályázatok benyújtására került sor, majd az így elnyert támogatást a pályázati céltól eltérő módon, legalábbis részben a baloldali ifjúsági szervezet működésének és programjainak finanszírozására használták fel.

Zuschlag a finanszírozás biztosítása érdekében az I. rendű vádlott részben korábban szabályosan megalakított, de érdemi tevékenységet már nem folytató (úgynevezett fantomizálódott) civil szervezeteket, részben pedig kifejezetten a pályázati úton történő pénzgyűjtés céljára létrehozott szervezeteket (ún. fantom) civil szervezeteket vont be a pályázati tevékenységbe, melyeket saját maga irányított.

A fiktív pályázati tevékenység kereteként az 1990-es évek végétől létrehozott, civil szervezetekből álló hálózatnak összesen 9 egyesület, szövetség, illetve alapítvány volt a része. A korábban már megalakított, de nem működő civil szervezetek átalakítására, illetve az újonnan alakítandó egyesületek létrehozására 

az I. rendű vádlott közvetlenül adott utasítást 

az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) irodán dolgozó személyeknek, akik a bírósági bejegyzéshez szükséges hamis dokumentációt (fiktív közgyűlési jegyzőkönyveket, jelenléti íveket, nyilatkozatokat, stb.) elkészítették, az azokon feltüntetett személyek helyett aláírták, és az illetékes bírósághoz benyújtották.

Azzal valamennyien tisztában voltak, hogy a hálózathoz tartozó civil szervezetek tényleges működést nem fejtenek ki, egyedüli tevékenységük a politikai célú pénzgyűjtés. Az I. rendű vádlott által irányított csoport tevékenysége elsősorban az államháztartás különböző alrendszereibe csoportosított költségvetési forrásokból származó támogatásoknak a megszerzésére irányult.

Így 2000 és 2006 között pályázati kérelmeket, illetve egyedi támogatási kérelmeket nyújtottak be több minisztériumhoz, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramhoz, a Nemzeti Civil Alapprogramhoz és Budapest Főváros Önkormányzatához. Emellett az I. rendű vádlott által irányított csoport a civil szervezeti hálózat felhasználásával pályázott az Európai Unió által biztosított pályázati forrásból származó támogatásra is.

A pályázati tevékenységhez a büntető ügyben megvádolt többi személy is segítséget nyújtott. A fiktív civil szervezetek elnökségére felkért személyek valamennyien tisztában voltak azzal, hogy

fiktív pályázatok nyújtottak be

a nevük alatt, hamis aláírásukkal azonban ehhez hozzájárultak, és a pályázati folyamatokban esetenként maguk is részt vettek.

A büntetőeljárás megindulását követően Zuschlag továbbra is irányította a társait, akik tovább folytatták a pénzügyi tevékenységet, melynek lényegében csak a nyomozati eljárás intenzívebbé válása vetett véget. A büntetőeljárás során az I. rendű vádlott a vádlott-társait instruálta azzal kapcsolatban, hogy milyen tartalmú vallomásokat tegyenek, az általa irányított csoporthoz tartozók védekezését összehangolta, utasította társait tárgyi bizonyítékok, iratok eltüntetésére, valamint számítástechnikai adathordozók tartalmának megsemmisítésére. Emellett megkísérelte jogellenes módon befolyásolni a nyomozást.

Ami még fontos az ügyben: Zuschlag és társai a civil szervezeteket felhasználva több mint 

72 millió forint közpénzt költöttek el

szabálytalanul. A táblabíróság enyhítő körülményként értékelte az idő múlását; azt, hogy az eljárás elhúzódása nem a vádlottak hibájából következett be. Ugyancsak enyhítő körülményként vették figyelembe az elkövetési érték viszonylag alacsony voltát, hogy a csalások egy része nem fejeződött be, és az okozott kár nagy része (50 millió forint) megtérült. Ennek tudható be, hogy a Zuschlagra I. fokon kiszabott 8 és fél éves büntetést a Szegedi Ítélőtábla 6 évre csökkentette.

Mivel Zuschlag János 3 és fél éve volt előzetes letartóztatásban a jogerős ítélet kihirdetésekor, már csak 2 és fél évet kellett rács mögött töltenie.

2017.11.30.

Több ponton megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete és embercsempészés miatt V. E. és társa ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét.

Az I. rendű vádlott esetében a minősítő körülmények közül törölte a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett minősítést, mivel nem bizonyítható, hogy a vádlott tudott arról, hogy a sértettek között gyermekek és csecsemők is voltak. Ugyanakkor az I. rendű vádlott cselekményét bűnszervezetben elkövetővel szemben tekinti kiszabottnak a táblabíróság, mivel az I. rendű vádlott, ha nem is volt tagja az embercsempészetre szakosodott szervezetnek, de azt tudnia kellett, hogy tevékenységével egy ilyen szervezet munkáját segíti, így annak részesévé válik.

Ragnar Volarus
2017.11.21.

Súlyosította a Szegedi Ítélőtábla az I. fokú bíróság ítéletét az előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt K. Pál ellen indított büntetőügyben. Így a vádlott jogerős büntetése 16 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás lett, és gyermekei vonatkozásában megszűnt a vádlott szülői felügyeleti joga is.

Az ítélet indoklásában elhangzott: a vádlott olyan gátlástalanul, minden erkölcsi szabályt megszegve követte el a négyszeresen minősülő bűncselekményét, amikor az egész családjára rá akarta gyújtani a házat, hogy az I. fokon kiszabott büntetés ehhez mérten enyhe. Ezért az ítélőtábla mindenképp indokoltnak látta a büntetés súlyosítását.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

2017.11.09.

Életfogytiglan, minimum 25 év fegyházra ítélte a Szegedi Ítélőtábla azt a férfit, aki egy vascsővel életveszélyes sérüléseket okozott ismerősének egy szegedi garázsban.

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete miatt B. Ferenc ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon kimondott ítéletét. A vádlott cselekményét – ellentétben az I. fokon eljáró bírósággal – nem minősítette különös kegyetlenséggel elkövetettnek, és ehhez igazodva mérsékelte a vádlott büntetését is. Így a vádlott büntetése nem tényleges életfogytiglan lett, hanem jó magaviselete esetén 25 év kitöltése után szabadulhat a fegyházból.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

2017.09.21.

Felmentését kérte az utolsó szó jogán Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese az ellene és társai ellen indult per másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán.

2017.09.07.

Az ügyészi perbeszéddel megkezdődött a Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese és társai ellen indult per másodfokú tárgyalása csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán. A vádlottak egy része esetében a büntetések súlyosítására, mások esetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség.

2017.06.15.

Az I. fokon kimondott ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Szegedi Törvényszéket új eljárás lebonyolításra kötelezte a Szegedi Ítélőtábla abban az ügyben, amelyben az I. fokú bíróság határzár tiltott átlépése és terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek Ahmed H. Cipruson élő szír állampolgárt, és ezért őt – halmazati büntetésül – 10 év fegyházra és Magyarország területéről végleges hatállyal történő kiutasításra ítélte.
Az ítélőtábla elrendelte azt is, hogy az új eljárás során az ügyet a Szegedi Törvényszék egy másik tanácsa tárgyalja.

2017.06.06.

Határzár tiltott átlépése és terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék 2016. november 30-án Ahmed H. Cipruson élő szír állampolgárt, és ezért őt – halmazati büntetésül – 10 év fegyházra és Magyarország területéről végleges hatállyal történő kiutasításra ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása, míg a vádlott és védője a terrorcselekmény bűntette alóli felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

2017.04.26.

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt Sz. J. (1951) ellen indított büntetőügyben a Gyulai Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét, így a vádlott jogerős büntetése 9 év börtön és 5 év közügyektől eltiltás lett.

Az ítélet indoklásában elhangzott: az I. fokú bíróság helyes döntést hozott, amikor - tekintettel az emberölési cselekmény kísérleti szakban maradására és a vádlott idős korára - a kiszabható szabadságvesztés középmértékénél (13 év 9 hónap) enyhébb büntetést szabott ki. Ez a büntetés nem olyan enyhe, hogy lényeges szigorítása lenne indokolt, ugyanakkor az enyhítésre sem látott semmilyen okot a táblabíróság.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. 

12