Kirúgták Gothár Pétert a Színház- és Filmművészeti Egyetemről
Az egyetem Gothár Péter szerződését a mai nappal megszüntette.
Blogolj!
Pintér M. Lajos
2018.10.06.

A jogbiztonságot erősíti majd az új közigazgatási bírósági rendszer. Erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt a Magyar Időknek adott nagyinterjúban. A tárcavezetőt annak apropóján kérdezték, hogy hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat.

Fotó: Gémes Sándor

Trócsányi László úgy fogalmazott: a mostani jogalkotási folyamat több mint egyszerű igazságügyi reform, az átalakítás az 1990-es évek óta tartó alkotmányos fejlődés utolsó fejezete.

– A kormány a jogállamiság védelme, az állampolgárok jogvédelmének erősítése felé tesz óriási lépést az új bírósági rendszer kialakításával, s a szándéka az, hogy teljessé tegye a jog uralmát a közigazgatás fölött. A Közigazgatási Felsőbíróság kialakítása összhangban áll Magyarország történeti hagyományaival és több uniós tagállam gyakorlatával. Az előkészítésre munkabizottságot hoztunk létre, ez az elmúlt hónapokban megvitatta a szakmai kérdéseket. A testület tagjai túlnyomórészt bírák – így a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a közigazgatási bírók egyesületének elnöke –, valamint a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük professzorok és a jogi karok vezetői

– reagált Trócsányi László a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos hazai és külföldi kritikákra.

Hozzátette, a közigazgatási jogviták merőben eltérnek például a polgári perektől. A közigazgatási ügyben az ügyfél, az állampolgár nem vele azonos helyzetű szereplővel áll szemben, hanem valamelyik állami, önkormányzati szervezettel. A hatóság helyzete szükségképpen erősebb, ami például abban is megmutatkozik, hogy nála van minden dokumentum. A bíró szerepe az ilyen ügyekben lényegesen eltér attól, amit a többi pertípusban megszokhattunk, és a miniszter szerint már csak emiatt is indokolt a külön közigazgatási bírósági rendszer kialakítása. Ráadásul a felkészült közigazgatási bíráskodás a hatóságok működését is jobbá, hatékonyabbá teheti.

– Óriási hatással lehet a közigazgatás működésére a bíróság például azzal, hogy bizonyos vitás ügyekben egyértelmű irányt mutat. Kiváló példa a francia bíróság döntése az úgynevezett immateriális közrend kérdésében, amely a burka viselésének betiltása kapcsán került napirendre. A francia bíróság úgy foglalt állást, hogy a közrend nemcsak akkor sérülhet, ha emberek csapnak össze, ha vagyontárgyak rongálódnak meg, hanem akkor is, ha olyan társadalmi, kulturális, spirituális értékek kerülnek veszélybe, amelyeket meg kell védeni

– mutatta be a közigazgatási bíróság jogfejlesztő tevékenységét.

Az interjúból kiderül: a kormány nemrégiben fogadta el a közigazgatási bíróságok kialakításáról szóló koncepciót, eszerint 2020. január elsején kezdi meg tevékenységét az új, kétszintű fórumrendszer. Az első szinten nyolc közigazgatási törvényszék lesz, ilyen fórum dolgozik majd Budapesten, Pécsett, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. A második szint a Közigazgatási Felsőbíróság lesz, amely fellebbezési és felülvizsgálati ügyeket tárgyal majd.

– Az érdeklődők 2020-tól a közigazgatási bíróságokon kérhetnek jogorvoslatot a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban. Itt lehet megtámadni az úgynevezett kvázi jogszabályokat is, tehát azokat a normákat, amelyek nem jogszabályok ugyan, mégis meghatározzák az élet bizonyos pontjait. Sok más mellett ilyenek a különféle szabályzatok. S az önálló közigazgatási bíróságok határoznak majd az önkormányzati rendeletek érvényességéről is

– sorolta a tárcavezető, milyen ügyek tartoznak majd az új bíróságokhoz.

Minden olyan bíró, aki ma közigazgatási ügyekben ítélkezik, kérheti átvételét az új bíróságokra, és kérelmére automatikusan át is veszik – tájékoztatott a miniszter, aki véleményezte, azaz szakmai alapon visszautasította azokat a balliberális vádaskodásokat is, melyek szerint „a kormány pártbíróságot hoz létre, és saját, most a közigazgatásban dolgozó embereivel tölti majd fel az új rendszert”.

– A közigazgatási bírákat – a rendes bírósági bírákhoz hasonló – pályázati eljárás után, a bírói testületek által ajánlott pályázók közül, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A közigazgatási bírák kiválasztásában tehát meghatározó szerepet kapnak a bírói önkormányzati szervezetek, amelyek egyrészt az egyes bíróságok szintjén működnek, másrészt létrejön egy országos szintű közigazgatási bírói fórum is. Jól mutatja a bírói testületek jelentőségét, hogy bírói álláshelyre kiírt pályázatot csak a bírói tanács kezdeményezése alapján lehet majd érvénytelennek nyilvánítani

– vázolta.

Az interjúban arra is kitért, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét várhatóan jövő tavasszal választja meg az Országgyűlés. Trócsányi László szerint több alkalmas személy is szóba jöhet, ugyanakkor még nem jutottak el oda, hogy nevekről beszéljünk. A kormány által nemrégiben elfogadott koncepció alapján az Igazságügyi Minisztérium hozzálátott a szükséges tervezet kimunkálásához, hamarosan a szakmai egyeztetés is kezdetét veheti. Az Országgyűlés még az idén meg is szavazhatja a törvényt.

A következő év a felkészülésé lesz. Sok más mellett gondoskodni kell az új bírósági szervezet infrastruktúrájáról, elsősorban a Közigazgatási Felsőbíróság székháza kapcsán akad tennivaló. Az új fórumnak Esztergomban lesz a székhelye, egy hatezer négyzetméteres, impozáns épületben a Kanonok soron, nem messze a Bazilikától. Az épület átalakítása elkerülhetetlen, a szükséges munkálatok jövőre befejeződhetnek – árulta el a miniszter.

– Nem egyszerű igazságügyi reformról van szó, hanem az utolsó fejezetéről annak az alkotmányos fejlődésnek, amely valójában már az 1990-es évek elején megkezdődött. Az alapkövet ugyanakkor az előző kormányzati ciklusban raktuk le azzal, hogy az Országgyűlés elfogadta a hasonló ügyek elintézését szabályozó törvényt, az első magyar közigazgatási perrendtartást. Most jutottunk el odáig, hogy teljessé tegyük a közigazgatási bíráskodás szervezeti és eljárási rendszerét

– összegzett Trócsányi László.

Forrás: Magyar Idők

Ezeket a cikkeket olvastad már?