Telitalálat volt a hatos lottón
Nyerőszámok: 2, 16, 22, 33, 43, 44 Nyeremények: 6 találatos szelvény egy volt, nyereménye 328 371 365 forint. az 5 találatos szelvényekre 375 270; a 4 találatos szelvényekre 7555; a 3 találatos szelvényekre 2070 forintot fizetnek.
Blogolj!
Pintér M. Lajos
2020.01.24.

A magyar igazságügyi miniszter utat mutat Európa számára.

Varga Judit uniós szinten is szorgalmazza az áldozatok jogainak megerősítését. Mindezt annak kapcsán közli az MTI, hogy a magyar igazságügyi miniszter részt vett az informális Bel- és Igazságügyi Tanács január 23-i ülésén Zágrábban.

Az igazságügyi miniszterek eszmecserét folytattak a szabadság, biztonság és jog érvényesülésének előmozdítását célzó jövőbeli stratégiai iránymutatásokról. A stratégiai iránymutatásokat az állam- és kormányfők fogadják majd el, összhangban a 2019 júniusában elfogadott 2019-2024 közötti időszakra szóló stratégiai menetrenddel.

Varga Judit szorgalmazta, hogy az áldozatok jogainak védelme központi szerepet kapjon az igazságügyi együttműködésben az elkövetkező ötéves intézményi ciklusban. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós igazságügyi együttműködésnek az uniós polgárok számára is kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia olyan területeken például, mint az áldozatok és sértettek jogai, áldozatsegítés, a nemzetközi tartási kötelezettségek kikényszerítése vagy a jogellenesen elvitt gyermekek hazajuttatása.

Pintér M. Lajos
2020.01.20.

Az Isztambuli Egyezmény meg mehet a kukába, vagy Gyurcsányné kiszögelheti a falára.

Fotó: MTI

A magyar kormány elkötelezett a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemben: ezt a problémát nem egyezmények ratifikálásával, hanem törvényi szigort alkalmazva és valós segítségnyújtást biztosítva, a civil partnerekkel közösen kívánja megoldani – erősítette meg az igazságügyi miniszter.

Varga Judit az MTI-nek elmondta: egyes ellenzéki politikusok hangulatkeltő állításával szemben a védett szálláshelyek rendszere évek óta magas szakmai színvonalon nyújt segítséget a bajba jutottaknak. A kormány nyitott továbbá bármely jószándékú javaslatra, amely tovább bővítheti a már rendelkezésre álló eszközöket. Az áldozatok az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) éjjel-nappal hívható, 06-80-20-55-20-as telefonszámán azonnal eligazítást kapnak, hogyan juthatnak egy ilyen védett házhoz. Országszerte mintegy 300 védett szálláshely áll rendelkezésre, amit az állam és civil partnerei közösen tartanak fenn. Az OKIT feladata, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció és emberkereskedelem áldozatainak – sorolta.

Arra is kitért, ezek a központok a civil és jótékonysági szervezetekkel közösen konkrét segítséget nyújtanak a kapcsolati erőszak és bármely más, erőszakos bűncselekmény áldozatainak. Ez lehet ingyenes jogi vagy pszichológiai segítségnyújtás, de lehetőség van pénzügyi segély biztosítására is.

A miniszter felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy aki bűncselekmény áldozatává vált, az igénybe tudja venni az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott Áldozatsegítési Központok szolgáltatásait. A központok napi 24 órában hívható elérhetősége: 0680225-225.

Bejelentette: 2020-ban megduplázzák az áldozatsegítő központok kapacitását, hogy országos hálózattá fejlődjön az áldozatsegítés.

Pintér M. Lajos
2020.01.07.

A győri gyilkosság az utolsó csepp volt a pohárban, törvénymódosításra készül a kormány.

Fotó: MTI

Az Igazságügyi Minisztérium tavasszal kezdeményezi a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását – jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter. Leszögezte: a módosításnak az a célja, hogy azt, aki más életére tör, ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani.

A miniszter Facebook-videójában összegezte a győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelentés megállapításait. Azt mondta, mélyen megrázták a történtek, és igazságügyi miniszterként az erőszakkal szemben zéró toleranciát képvisel, ezért a Kúria elnökénél kezdeményezte az élet elleni bűncselekmények ítélkezési gyakorlatának áttekintését. A nők és a gyermekek kiemelt védelme érdekében felülvizsgálják a szülői felügyelet és kapcsolattartás joggyakorlatát, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését.

A győri kettős gyilkosságot elkövető férfi korábban, 2016 májusában Szombathelyen kalapáccsal és papírvágó szikével életveszélyes sérüléseket okozott a feleségének, ezért emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt 2017 decemberében öt év fegyházra ítélték. 2019. szeptember 11-én pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen szabadlábra helyezték. Negyedévvel később a 25 éves férfi megölte 10 éves fiát és 13 éves nevelt lányát, majd öngyilkosságot követett el. A lakásban tartózkodott a harmadik testvér, egy hatéves kislány is – emlékeztet az MTI.

Pintér M. Lajos
2018.10.06.

A jogbiztonságot erősíti majd az új közigazgatási bírósági rendszer. Erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt a Magyar Időknek adott nagyinterjúban. A tárcavezetőt annak apropóján kérdezték, hogy hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat.

Fotó: Gémes Sándor

Trócsányi László úgy fogalmazott: a mostani jogalkotási folyamat több mint egyszerű igazságügyi reform, az átalakítás az 1990-es évek óta tartó alkotmányos fejlődés utolsó fejezete.

– A kormány a jogállamiság védelme, az állampolgárok jogvédelmének erősítése felé tesz óriási lépést az új bírósági rendszer kialakításával, s a szándéka az, hogy teljessé tegye a jog uralmát a közigazgatás fölött. A Közigazgatási Felsőbíróság kialakítása összhangban áll Magyarország történeti hagyományaival és több uniós tagállam gyakorlatával. Az előkészítésre munkabizottságot hoztunk létre, ez az elmúlt hónapokban megvitatta a szakmai kérdéseket. A testület tagjai túlnyomórészt bírák – így a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a közigazgatási bírók egyesületének elnöke –, valamint a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük professzorok és a jogi karok vezetői

– reagált Trócsányi László a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos hazai és külföldi kritikákra.

Hozzátette, a közigazgatási jogviták merőben eltérnek például a polgári perektől. A közigazgatási ügyben az ügyfél, az állampolgár nem vele azonos helyzetű szereplővel áll szemben, hanem valamelyik állami, önkormányzati szervezettel. A hatóság helyzete szükségképpen erősebb, ami például abban is megmutatkozik, hogy nála van minden dokumentum. A bíró szerepe az ilyen ügyekben lényegesen eltér attól, amit a többi pertípusban megszokhattunk, és a miniszter szerint már csak emiatt is indokolt a külön közigazgatási bírósági rendszer kialakítása. Ráadásul a felkészült közigazgatási bíráskodás a hatóságok működését is jobbá, hatékonyabbá teheti.

– Óriási hatással lehet a közigazgatás működésére a bíróság például azzal, hogy bizonyos vitás ügyekben egyértelmű irányt mutat. Kiváló példa a francia bíróság döntése az úgynevezett immateriális közrend kérdésében, amely a burka viselésének betiltása kapcsán került napirendre. A francia bíróság úgy foglalt állást, hogy a közrend nemcsak akkor sérülhet, ha emberek csapnak össze, ha vagyontárgyak rongálódnak meg, hanem akkor is, ha olyan társadalmi, kulturális, spirituális értékek kerülnek veszélybe, amelyeket meg kell védeni

– mutatta be a közigazgatási bíróság jogfejlesztő tevékenységét.

Az interjúból kiderül: a kormány nemrégiben fogadta el a közigazgatási bíróságok kialakításáról szóló koncepciót, eszerint 2020. január elsején kezdi meg tevékenységét az új, kétszintű fórumrendszer. Az első szinten nyolc közigazgatási törvényszék lesz, ilyen fórum dolgozik majd Budapesten, Pécsett, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. A második szint a Közigazgatási Felsőbíróság lesz, amely fellebbezési és felülvizsgálati ügyeket tárgyal majd.

– Az érdeklődők 2020-tól a közigazgatási bíróságokon kérhetnek jogorvoslatot a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban. Itt lehet megtámadni az úgynevezett kvázi jogszabályokat is, tehát azokat a normákat, amelyek nem jogszabályok ugyan, mégis meghatározzák az élet bizonyos pontjait. Sok más mellett ilyenek a különféle szabályzatok. S az önálló közigazgatási bíróságok határoznak majd az önkormányzati rendeletek érvényességéről is

– sorolta a tárcavezető, milyen ügyek tartoznak majd az új bíróságokhoz.

Minden olyan bíró, aki ma közigazgatási ügyekben ítélkezik, kérheti átvételét az új bíróságokra, és kérelmére automatikusan át is veszik – tájékoztatott a miniszter, aki véleményezte, azaz szakmai alapon visszautasította azokat a balliberális vádaskodásokat is, melyek szerint „a kormány pártbíróságot hoz létre, és saját, most a közigazgatásban dolgozó embereivel tölti majd fel az új rendszert”.

– A közigazgatási bírákat – a rendes bírósági bírákhoz hasonló – pályázati eljárás után, a bírói testületek által ajánlott pályázók közül, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A közigazgatási bírák kiválasztásában tehát meghatározó szerepet kapnak a bírói önkormányzati szervezetek, amelyek egyrészt az egyes bíróságok szintjén működnek, másrészt létrejön egy országos szintű közigazgatási bírói fórum is. Jól mutatja a bírói testületek jelentőségét, hogy bírói álláshelyre kiírt pályázatot csak a bírói tanács kezdeményezése alapján lehet majd érvénytelennek nyilvánítani

– vázolta.

Az interjúban arra is kitért, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét várhatóan jövő tavasszal választja meg az Országgyűlés. Trócsányi László szerint több alkalmas személy is szóba jöhet, ugyanakkor még nem jutottak el oda, hogy nevekről beszéljünk. A kormány által nemrégiben elfogadott koncepció alapján az Igazságügyi Minisztérium hozzálátott a szükséges tervezet kimunkálásához, hamarosan a szakmai egyeztetés is kezdetét veheti. Az Országgyűlés még az idén meg is szavazhatja a törvényt.

A következő év a felkészülésé lesz. Sok más mellett gondoskodni kell az új bírósági szervezet infrastruktúrájáról, elsősorban a Közigazgatási Felsőbíróság székháza kapcsán akad tennivaló. Az új fórumnak Esztergomban lesz a székhelye, egy hatezer négyzetméteres, impozáns épületben a Kanonok soron, nem messze a Bazilikától. Az épület átalakítása elkerülhetetlen, a szükséges munkálatok jövőre befejeződhetnek – árulta el a miniszter.

– Nem egyszerű igazságügyi reformról van szó, hanem az utolsó fejezetéről annak az alkotmányos fejlődésnek, amely valójában már az 1990-es évek elején megkezdődött. Az alapkövet ugyanakkor az előző kormányzati ciklusban raktuk le azzal, hogy az Országgyűlés elfogadta a hasonló ügyek elintézését szabályozó törvényt, az első magyar közigazgatási perrendtartást. Most jutottunk el odáig, hogy teljessé tegyük a közigazgatási bíráskodás szervezeti és eljárási rendszerét

– összegzett Trócsányi László.

Forrás: Magyar Idők

Ezeket a cikkeket olvastad már?