Blogolj!

Elutasította az Ahmed H. által a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen személyiségi jogi jogsértés miatt benyújtott keresetet a Fővárosi Törvényszék pénteki elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

Nem jogerősen bűnösnek mondta ki a Szegedi Törvényszék Ahmed H. vádlottat társtettesként elkövetett terrorcselekmény és határzár tiltott átlépésének bűntettében, ezért őt 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte.

Ahmed H. (elöl balra) az ellene folyó per megismételt elsőfokú eljárásán a Szegedi Törvényszéken 2018. március 14-én. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ez a hír az ítélethirdetést, vagyis március 14-ét követően az egész magyar, és több külföldi sajtóban is megjelent. Magáról a Röszkén lezajlott cselekményről, a több éve tartó vizsgálatról, és az eddigi bírósági tárgyalások menetéről már korábban is számos híradást tettek közzé. Most arra vállalkozunk, hogy tényszerűen összefoglaljuk az eddigi bírósági eljárás menetét.

Első döntés: bűnös –10 év fegyház

A Szegedi Törvényszék a 2016. november hó 30-án kihirdetett ítéletében Ahmed H. vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépésének bűntettében, ezért őt 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és végleges hatályú Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte.

Az I. fokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, a vádlott a terrorcselekményben történő bűnösségének megállapítása miatt, míg a vádlott védője a terrorcselekmény vonatkozásában felmentés, a maradék bűncselekmény tekintetében a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A fellebbezések után a Szegedi Ítélőtábla járt el.

Második döntés: hatályon kívül helyezés

A Szegedi Ítélőtábla 2017. június 15-én kihirdetett végzésében az I. fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a Szegedi Törvényszéket új eljárásra utasította. A végzés indoklásában elhangzott: a hatályon kívül helyezésre azért kerül sor, mert az I. fokú bíróság az indoklási kötelezettségének nem tett teljes mértékben eleget. Így például nem indokolta meg, hogy az ügy minősítését lényeges befolyásoló egyes tanúvallomásokat miért fogadott el, másokat pedig miért vetett el a tényállás megállapítása során. Ezen indoklási kötelezettség elmulasztása miatt az I. fokú ítélet érdemi felülvizsgálatra II. fokon alkalmatlan, az ügy minden összefüggésének feltárása csak egy új eljárás lefolytatása során lehetséges – hangozz el az ítélőtáblán.

Előírta a táblabíróság a Szegedi Törvényszéknek a vádlott kihallgatását és az alapeljárásban kihallgatott tanúk vallomásának és a szakértői vélemény felolvasását. Emellett azt is: a még szükséges egyéb bizonyítási eljárás eredményeként rendelkezésére álló bizonyítékok teljes körű, egyenkénti és összességükben történő mérlegelésével állapítsa meg az I. fokú bíróság a tényállást és döntsön a büntetőjogi felelősség kérdésében, a jogi minősítésről és a büntetésről.

Harmadik döntés: bűnös – 7 év fegyház

A megismételt eljárásban lefolytatott bizonyítás alapján az I. fokú bíróság főbb vonalait tekintve az alapeljárásban megállapított tényállással egyező tényállást állapított meg. Eszerint a vádlott a Röszke II. közúti határátkelőhely szerb oldalán összegyűlt több száz fős tömeg tagjaként az országba történő szabad bejutás érdekében folyamatosan a határ megnyitását követelte az annak védelmét ellátó rendőröktől. Követelésének úgy kívánt érvényt szerezni, hogy legalább hatszor maroknyi tárgyat – négy esetben követ – dobott a Magyarország tartózkodó rendőrök felé. A vádlott ezen erőszakos magatartásával kívánt nyomást gyakorolni az állami szerv működése körében eljáró rendőrökre annak érdekében, hogy azok a több száz fős tömeget engedjék be az ország területére. Ezzel Ahmed H. vádlott az ismeretlenül maradt társaival szándékegységben cselekedve, állami szerv kényszerítése céljából hivatalos személy elleni erőszak útján megvalósuló terrorcselekmény bűntetteként értékelhető magatartást fejtett ki. Ahmed H. azzal, hogy a kordon áttörését követően az államhatár védelmét szolgáló létesítményen keresztül, tömegzavargás résztvevőjeként az ország területére belépett, a határzár tiltott átlépésének bűntettét is megvalósította.

Mindezek alapján a bíróság a vádlottat 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte a társtettesként történő elkövetést, ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, azt hogy két kiskorú gyermek tartására köteles, és az elkövetést megelőzően átélt viszontagságos események hatására nála kialakult tudat-beszűkült állapotot. Ugyancsak a vádlott javára értékelte a bűncselekmények elkövetése óta bekövetkezett több, mint két éves időmúlást, emellett azt, hogy a vádlottnak idegen országban, nem anyanyelvi környezetben kell letöltenie büntetését.

A bíróság ítéletével szemben az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, míg a vádlott és védője eltérő minősítés és enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést, így az nem emelkedett jogerőre.

A bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel a vádlott előzetes letartóztatását a II. fokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig nem jogerősen fenntartotta.

Az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.

(rual)

 

Hét év fegyházbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t a Szegedi Törvényszék az ellene folyó megismételt elsőfokú eljárásban szerdán.

A bíróság határzár tiltott, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit.

A szabadságvesztés mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről. A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz ember gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegette, próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket, akik közül többen megsérültek.

Fotó: MTI

Kóbor Jenő bíró az ítélet kétórás szóbeli indoklásában kifejtette, a vádlott, a telefonjában talált hangfájlok alapján tudott arról, hogy a magyar határ le van zárva, a kerítés átlépése, megrongálása bűncselekmény. A helyszínen készült felvételek szerint a vádlott többször a határátkelőt lezáró kapuhoz ment, és látta, hogy a tömegből többen is ki akarják nyitni. Ezután kihangosítón át szólt az összegyűlt emberekhez, és beszélt a rendőrökkel is, de a hangfelvétel alapján konkrét fenyegetést vagy ultimátumot nem fogalmazott meg, hátrálásra szólította fel a tömeget. Ezt követően elhangzottak a rendőrségnek a határ megnyitására öt percet adó követelések, de nem bizonyítható, hogy a vádlott mondta ezt, viszont hallania kellett az ultimátumot. Tisztában kellett lennie azzal, hogy fennáll a kordon és a rendőrök megtámadásának lehetősége - mondta a bíró.

Egy rendőr közölte a vádlottal, hogy az átkelő le van zárva, a tranzitzónába kell menniük, a férfi mégis ott akarta átlépni a határt. Ahmed H. ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a tömeget. A felvételeken egyértelműen látszik, a vádlott követ tört, és hatszor megdobta a rendőröket. Később a vádlott a mások által megrongált kerítésen keresztül magyar területre lépett, de a rendőrök kiszorították a tömeget, így a vádlott is visszatért szerb oldalra. Csak három nappal később, Győrben vették őrizetbe.

A bíró kifejtette, a történtek jogi minősítése szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a vádlott konkrét határidőt szabott-e a határ megnyitására. A terrorcselekmény elkövetéséhez elegendő annak megállapítása, hogy a vádlott személy elleni bűncselekmény elkövetésével - a szolgálatukat ellátó rendőrök megdobálásával - akarta elérni, hogy megnyissák a lezárt határszakaszt. A férfi célja mindvégig a határ bármi áron való átlépése volt.

A Cipruson élő vádlott hiába léphetett volna jogszerűen Magyarországra, a lezárt átkelőnél ezt nem tehette meg.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte a társtettességet, enyhítő körülményként a vádlott büntetlen előéletét, az elkövetéskor beszűkült tudatállapotát, az időmúlást és azt, hogy külföldiként hosszú ideje van előzetes letartóztatásban. A bíróság minden körülményt figyelembe véve a büntetési tétel alsó határát jelentő tízéves szabadságvesztést túl súlyosnak találta, ezért enyhítő szakaszt alkalmazott - mondta Kóbor Jenő.

Az ügyész súlyosítás, a vádlott és védője eltérő minősítés és enyhítés érdekében fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A bíróság fenntartotta Ahmed H. előzetes letartóztatását.

Címkék: Ahmed H.