Czeglédy-ügy: „Minden alapot nélkülöznek az ügyészség elleni nyilatkozatok”


Miután a Szegedi Törvényszék jogerősen helybenhagyta dr. Czeglédy Csaba előzetes letartóztatásának az elrendelését, az ezzel összefüggő ügyészi eljárást törvénysértőnek, a jogállamiságot megcsúfolónak minősítő nyilatkozatok jelentek meg. Ezekkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást kaptuk a Csongrád Megyei Főügyészségtől.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai vezetik Czeglédy Csabát (az előzetes letartóztatásáról döntő nyomozási bírói ülésre a Szegedi Járásbíróságon 2018. március 3-án. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

"Az előzetes letartóztatás ismételt elrendelését követően a gyanúsított védője az egyik kereskedelmi televízióban kifejtette, hogy az ügyészség megsértette védence mentelmi jogát, mivel olyan bűncselekmény miatt rendelték el őrizetbe vételét, és hallgatták ki gyanúsítottként, amelyre nézve a mentelmi jog felfüggesztése nem történt meg. A védő hivatkozott arra az eljárási akadályra is, amely szerint ugyanabban az ügyben nem lehet újra a gyanúsítottat őrizetbe venni.

Ugyanebben a műsorban más, magukat jogi szakértőknek nevező megszólalók kifejtették azt is, hogy az ügyészség eljárása, a törvénysértés mellett, a jogállam megcsúfolása is. Megismételték azt a véleményt, hogy ugyanabban az ügyben nem lehetett volna Czeglédy Csabát újból őrizetbe venni, vagy amennyiben mégis egy új ügy miatt történt az őrizetbe vétele, akkor a mentelmi jogát sértették meg, tehát az ügyészség eljárása így is, úgy is törvényt sért. Hivatkozási alap volt az is, hogy Czeglédy Csabát a nyolc hónap alatt egyszer hallgatták ki gyanúsítottként, és azt is ő kérte. Felrótták azt is, hogy az ügyész az ülésen Czeglédy Csaba érdekében megnyilvánuló politikai befolyást emlegetett. Jogsértésként hívták fel azt is, hogy a védő az ülés napján reggel 8 órakor kapott 2000 oldalnyi iratot, és esélye sem volt így a felkészülésre.

Az ügyészség eljárását törvénysértőnek és a jogállamiság megcsúfolásának minősítő, nyilvánosság előtt tett nyilatkozatokkal kapcsolatban kiemelendő, hogy az 1998. évi XIX. törvény, vagyis a büntetőeljárási törvény 126. § /4/ bekezdése szerint ugyanazon bűncselekmény miatt, ha a körülmények nem változtak, az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el. Az ezzel kapcsolatos, az ügyészség eljárását minősítő nyilatkozatok folyamatosan és tendenciózusan az ugyanazon ügyben történő őrizetbe vételt hívták fel a törvénysértés alapjául, szemben a jogszabály ugyanazon bűncselekmény miatt történő őrizetbe vételre vonatkozó tilalmával.

A bíróság jogerős végzésében megállapította, hogy a legfőbb ügyész indítványozta a gyanúsított mentelmi jogának felfüggesztését, és az eljárás folytatásának, a gyanúsított őrizetbe vételének törvényi akadálya nem volt. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványban szerepelt mind a korábbi gyanúsításban közölt költségvetési csalás bűncselekménye, mind pedig a nyomozás során feltárt, és az ismételt őrizetbe vétel alapjául szolgáló további bűncselekmény, a gazdasági csalás bűntettének gyanúja is.

A bíróság a jogerős végzésében azt is megállapította, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételei mind az általános okok, mind a különös okok tekintetében fennálltak. Így kimondta a bíróság, hogy mind a korábbi gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmények – így a költségvetési csalás –, mind az újabb bűncselekmény – a gazdasági csalás – kapcsán a megalapozott gyanú fennáll. A különös okok tekintetében felhívta a bíróság azt is, hogy az eljárás meghiúsításának a veszélye többek között azért is fennáll, mert Czeglédy Csaba a nyomozás során utasításokkal látta el az eljárás több szereplőjét arra nézve, hogy a nyomozó hatóság előtt milyen magatartást tanúsítson, milyen adatokat közöljön.

A gyanúsított érdekében megszólalókkal szemben tény az, hogy Czeglédy Csabát mindeddig öt alkalommal hallgatták ki gyanúsítottként. Ezen túl az előzetes letartóztatás tárgyában tartott üléseken is vallomást tehetett. Több alkalommal szembesítésre hívta a nyomozó hatóság a gyanúsított védőjét, aki ezen alkalmakkor közölte, hogy az időpontok nem felelnek meg, a nyomozati cselekmények ezen okból hiúsultak meg.

Az eljáró ügyész az ülésen arra tett indítványt, hogy a bíróság az iratok tartalma alapján döntsön, és hagyja figyelmen kívül azt a politikai nyomásgyakorlást, amely, többek között, a bíróság épülete előtt a döntést megelőzően tartott sajtótájékoztatón elhangzottakban, az eljárás résztvevőinek felelősségre vonására tett nyilatkozattal nyilvánult meg.

Az előzetes letartóztatás elrendelése előtt maga a védő jelentette ki, hogy amennyiben 6 órával az ülés előtt nem kapja meg az iratokat, nem indul el, és nem vesz részt az ülésen. Bár a jogszabály ezzel kapcsolatban határidőt nem, csak annyit ír elő, hogy az ügyészi indítványt megalapozó iratokat a védőnek kézbesíteni kell, az ügyészség kifejezetten a védő kérésének megfelelő időpontban, az ülés kezdete előtt 6 órával, rendelkezett azok kézbesítéséről, így az ezen eljárást jogsértőnek minősítő hivatkozás értelmezhetetlen.

Az ügyészség eljárása a bíróság jogerős végzésével is megállapítottan jogszerű és törvényes volt. Az ügyészség nemcsak Czeglédy Csaba, hanem ezt követően Kőrös Gusztáv országgyűlési képviselőjelölt esetében is hasonlóan, ugyanezen jogszabályhelyekre hivatkozva, hasonló időszerűség mellett járt el.

Mindezekre figyelemmel az ügyészség eljárását törvénysértőnek és a jogállamiságot megcsúfolónak minősítő nyilatkozatok minden alapot nélkülöznek" – áll az ügyészég közleményében

(rual)

https://birosagiugyek.blogstar.hu/./pages/birosagiugyek/contents/blog/50106/pics/lead_800x600.jpg
bűnügy,Czeglédy Csaba,Szeged,Ügyészség
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?