Hét éve ítélték 6 év börtönre Zuschlag Jánost

Bár Zuschlag János neve mostanság újra előkerült a híradásokban, ám olyan nagy „médianépszerűségre” már aligha tesz szert, mint a 2000-es évek végén, a 2010-es évek elején. Leginkább 2011. január 31-én, amikor a Szegedi Ítélőtábla újságíróktól, operatőröktől és kameráktól zsúfolt dísztermében kihirdették a jogerős ítéletet, amely 6 év börtönbüntetést szabott ki.

Azóta szinte napra pontosan 7 év telt el, így érdemes felidézni, miben is látta bűnösnek a táblabíróság Zuschlagot, és azt a bűnösséget milyen cselekményeivel lapozta meg. Nos, a II. fokú bíróság bűnszervezetben, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalást, magánokirat-hamisítás és felbujtóként elkövetett bűnpártolás vétségét is megemlítette ítéletében.

Mielőtt kitérnénk arra, miket is követett el a bíróság szerint az egykori politikus, egy fontos megjegyzés: azon a januári napon Zuschlag

 nem egyedül ült a vádlottak padján

 – 14 vádlott-társa is figyelemmel kísérhette az eseményeket. Róluk most elég annyi: enyhébb büntetésekkel zárult az ügyük.

Zuschlag, mint az ügy  I. rendű vádlottja, 1998-tól 2004-ig, lemondásáig az MSZP országgyűlési képviselője is volt. Emellett az 1990-es évek közepétől vett részt országos szinten a baloldali ifjúsági politikai életben, amelyek programjainak finanszírozásához szükséges források biztosítása Zuschlag feladatkörébe tartozott. Ő a finanszírozási problémát a civil szervezetek részére rendelkezésre álló legális pályázati lehetőségek kihasználásával látta megoldhatónak.

A bírósági ítélet szerint az úgynevezett egyesületi finanszírozási modell lényege az volt, hogy civil szervezetek (egyesületek, alapítvány) nevében pályázatok benyújtására került sor, majd az így elnyert támogatást a pályázati céltól eltérő módon, legalábbis részben a baloldali ifjúsági szervezet működésének és programjainak finanszírozására használták fel.

Zuschlag a finanszírozás biztosítása érdekében az I. rendű vádlott részben korábban szabályosan megalakított, de érdemi tevékenységet már nem folytató (úgynevezett fantomizálódott) civil szervezeteket, részben pedig kifejezetten a pályázati úton történő pénzgyűjtés céljára létrehozott szervezeteket (ún. fantom) civil szervezeteket vont be a pályázati tevékenységbe, melyeket saját maga irányított.

A fiktív pályázati tevékenység kereteként az 1990-es évek végétől létrehozott, civil szervezetekből álló hálózatnak összesen 9 egyesület, szövetség, illetve alapítvány volt a része. A korábban már megalakított, de nem működő civil szervezetek átalakítására, illetve az újonnan alakítandó egyesületek létrehozására 

az I. rendű vádlott közvetlenül adott utasítást 

az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) irodán dolgozó személyeknek, akik a bírósági bejegyzéshez szükséges hamis dokumentációt (fiktív közgyűlési jegyzőkönyveket, jelenléti íveket, nyilatkozatokat, stb.) elkészítették, az azokon feltüntetett személyek helyett aláírták, és az illetékes bírósághoz benyújtották.

Azzal valamennyien tisztában voltak, hogy a hálózathoz tartozó civil szervezetek tényleges működést nem fejtenek ki, egyedüli tevékenységük a politikai célú pénzgyűjtés. Az I. rendű vádlott által irányított csoport tevékenysége elsősorban az államháztartás különböző alrendszereibe csoportosított költségvetési forrásokból származó támogatásoknak a megszerzésére irányult.

Így 2000 és 2006 között pályázati kérelmeket, illetve egyedi támogatási kérelmeket nyújtottak be több minisztériumhoz, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramhoz, a Nemzeti Civil Alapprogramhoz és Budapest Főváros Önkormányzatához. Emellett az I. rendű vádlott által irányított csoport a civil szervezeti hálózat felhasználásával pályázott az Európai Unió által biztosított pályázati forrásból származó támogatásra is.

A pályázati tevékenységhez a büntető ügyben megvádolt többi személy is segítséget nyújtott. A fiktív civil szervezetek elnökségére felkért személyek valamennyien tisztában voltak azzal, hogy

fiktív pályázatok nyújtottak be

a nevük alatt, hamis aláírásukkal azonban ehhez hozzájárultak, és a pályázati folyamatokban esetenként maguk is részt vettek.

A büntetőeljárás megindulását követően Zuschlag továbbra is irányította a társait, akik tovább folytatták a pénzügyi tevékenységet, melynek lényegében csak a nyomozati eljárás intenzívebbé válása vetett véget. A büntetőeljárás során az I. rendű vádlott a vádlott-társait instruálta azzal kapcsolatban, hogy milyen tartalmú vallomásokat tegyenek, az általa irányított csoporthoz tartozók védekezését összehangolta, utasította társait tárgyi bizonyítékok, iratok eltüntetésére, valamint számítástechnikai adathordozók tartalmának megsemmisítésére. Emellett megkísérelte jogellenes módon befolyásolni a nyomozást.

Ami még fontos az ügyben: Zuschlag és társai a civil szervezeteket felhasználva több mint 

72 millió forint közpénzt költöttek el

szabálytalanul. A táblabíróság enyhítő körülményként értékelte az idő múlását; azt, hogy az eljárás elhúzódása nem a vádlottak hibájából következett be. Ugyancsak enyhítő körülményként vették figyelembe az elkövetési érték viszonylag alacsony voltát, hogy a csalások egy része nem fejeződött be, és az okozott kár nagy része (50 millió forint) megtérült. Ennek tudható be, hogy a Zuschlagra I. fokon kiszabott 8 és fél éves büntetést a Szegedi Ítélőtábla 6 évre csökkentette.

Mivel Zuschlag János 3 és fél éve volt előzetes letartóztatásban a jogerős ítélet kihirdetésekor, már csak 2 és fél évet kellett rács mögött töltenie.

https://birosagiugyek.blogstar.hu/./pages/birosagiugyek/contents/blog/47965/pics/lead_800x600.jpg
Szegedi Ítélőtábla,Zuschlag
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?